Porcilis ART a mentesítésben

Porcilis ART a mentesítésbenA Porcilis® AR-T szerepe a torzító orrgyulladástól való mentesítési programban1. BevezetésA torzító orrgyulladás kóroktanát először 1975 után tisztázták, amikor olyan közlemények jelentek meg, amelyek

A Porcilis® AR-T szerepe a torzító orrgyulladástól való mentesítési programban

1. Bevezetés

A torzító orrgyulladás kóroktanát először 1975 után tisztázták, amikor olyan közlemények jelentek meg, amelyek rámutattak, hogy a betegség kórokozója nem a Bordetella bronchiseptica, hanem a Pasteurella multocida dermonekrotikus toxint (DNT-t) termelő törzsei. Ilyen DNT-t termelő P. multocida törzseket — a B. bronchiseptica-val ellentétben — csak kisszámú sertéstelepen izoláltak. Emellett a betegséget és az általa okozott gazdasági kárt reprodukálni is sikerült egyedül e Pasteurella-fajokkal való fertőzéssel. Hollandiában abban az időben leállt a telepek kiürítésére és újbóli betelepítésére alapozott kezdeti mentesítési program, és azt a regionális Állat-egészségügyi Intézetek által szervezett minősítési program váltotta fel. Ekkor állapították meg azt, hogy az évek óta Porcilis AR-T vakcinával történő oltást alkalmazó állományok mentessé váltak a Pm+ baktériumoktól. A hollandiai tapasztalatok alapján új mentesítési program indult Ausztriában, melynek keretében az állatokat több éven át vakcinázzák, és csak a Pm+ egyedeket emelik ki az állományból.

2. A holland Állat-egészségügyi Intézet minősítési programja

A programban való részvételre a torzító orrgyulladással fertőzött telepek voltak jogosultak. A program keretében szaktanácsadás történt a betegség járványtanával, az elhelyezés, a tartástechnológia és a klímaszabályozás szerepével kapcsolatban. A szakemberek laboratóriumban izolálták a DNT-termelő Pasteurella-törzseket, meghatározták azok antibiotikum-rezisztenciáját, és gyógykezelési programokat javasoltak. Az Intervet volt az első cég, amely torzító orrgyulladás toxin-vakcinával (Porcilis AR-T) jelentkezett a piacon 1985-ben. A vakcinát annak forgalomba kerülését követően alkalmazni kezdték a fenti gazdaságokban. Pm+-mentes minősítési program kezdődött. Kezdetben a program csak a tenyész- és a süldőnevelő telepekre terjedt ki, de ma már a malac-előállító gazdaságok is részt vehetnek abban. A korai szakaszban a vakcinázást engedélyezték néhány, olyan sertéstenyésztő cég által üzemeltetett gazdaságban, amelyeket annyira aggasztott a betegség, hogy nem akarták abbahagyni az ellene való vakcinázást. Később azonban a vakcinázást a program szabályai szerint teljes mértékben megtiltották.

A Pm+-mentes bizonyítvány elnyerésének feltételei a következők:

  1. Két éven át évente háromszor tamponmintákat kell venni az orrüregből és a mandulákról.Mindenmintát meg kell vizsgálni a laboratóriumban, ésmindenmintának mentesnek kell lennie toxintermelő P. multocida-tól.
  2. A torzító orrgyulladás elleni vakcinázás nem engedélyezett.
  3. A gazdaságba kizárólag Pm+-mentes állatok és/vagy igazoltan Pm+-mentes gazdaságokból származó állatok vihetők be.

1.ábra: A Pm+-mentes minősítéssel rendelkező sertéstartó gazdaságok százalékos aránya Hollandiában
2.ábra: A torzító orrgyulladás elleni vakcina (75-85%-ban Porcilis AR-T) értékesítési adatai éves bontásban (millió adag)

Ma már a tenyészállományok több mint 90%-a rendelkezik minősítéssel, és az állomány-utánpótlásra szolgáló kocasüldők több mint 95%-a Pm+-mentes bizonyítvánnyal kerül értékesítésre. Újabban a süldő-előállítók is csatlakoztak a programhoz annak érdekében, hogy Pm+-mentes hízóalapanyagot tudjanak szolgáltatni. Kezdetben ELISA próbát alkalmaztak rutindiagnosztikai célra, de azt később felváltották a sokkal érzékenyebb PCR technikák. A PCR előnye, hogy nagyon kicsi a Pm+ baktériumok felderítetlenül maradásának esélye még a vakcinázást alkalmazó gazdaságokban is.

3. Mentesítés

Dr. M. de Jong(Állat-egészségügyi Intézet,Deventer, Hollandia) megállapította, hogy a torzító orrgyulladással fertőzött és néhány éve már Porcilis

AR-T vakcinát alkalmazó sertésállományok Pm+-mentessé váltak. E gazdaságokban sem ELISA, sem PCR eljárásokkal nem lehetett DNT-termelő Pasteurella-törzseket kimutatni (3. sz. irodalom).

Az ilyen gazdaságokban végzett vizsgálatok a következőkre derítettek fényt:

  1. Az állományokat már legalább három éve folyamatosan oltották az Intervet Porcilis AR-T vakcinájával.
  2. Az állomány-utánpótlásra szánt (7 hónapos életkorú) kocasüldők igazoltan Pm+-mentes gazdaságokból származtak, a telepre való behozataluk előtt azokat 6 héten át karanténban tartották, és kétszer vakcinázták Porcilis AR-T-vel. Ezt követően az ellés előtt 4 héttel harmadszor is vakcinázták a kocákat.
  3. A fiaztató- és nevelőtelepeken egyaránt szigorúan betartották az „egyszerre betelepítés – egyszerre kitelepítés” elvét.

A Pm+ törzsektől való mentesítésre a következő tényezők voltak negatív hatással:

  1. Kanok vagy kocasüldők vásárlása fertőzött telepekről.
  2. 12 hetes körüli életkorú malacok behozatala, melyeket előzőleg nem lehetett vakcinázni.
  3. Karanténozás nélküli, azonnali bevitel a fertőzött állományba, melynek következtében a vakcinázás túl későn kezdődött meg.
  4. A saját tenyészállományból származó, állomány-utánpótlásra szolgáló kocasüldők felhasználása.

E megfigyelések arra a következtetésre vezettek, hogy a torzító orrgyulladással fertőzött és a betegség ellen vakcinázó telepeket a baktériumhordozó kocák azonosításával és kiemelésével is mentesíteni lehet a Pm+ törzsektől, így megtakarítható a telepek teljes kiürítésének költsége. Az 1. és a 2. ábra azt mutatja, hogy Hollandiában az igazoltan Pm+-mentes gazdaságok számának növekedésével összességében csökkent a torzító orrgyulladás elleni vakcina felhasználása.

4. A torzító orrgyulladástól való mentesítés Ausztriában

Jelenleg Alsó- és Felső-Ausztriában 300 gazdaság vesz részt a már leírt rendszerre alapozott mentesítési programban (intenzív vakcinázás és PCR eljárással való szűrés). A mintákat helyi gyakorló állatorvosok veszik. E programban Dr. Martin de Jong (Állat-egészségügyi Intézet,Deventer) szerepel a torzító orrgyulladás szakértőjeként.

5. Megbeszélés és következtetések

Azon túlmenően, hogy megvédi a sertéseket a torzító orrgyulladás klinikai tüneteivel szemben, a Porcilis AR-T csökkenti a toxintermelő Pasteurella multocida törzsek állományon belüli terjedését is. A Porcilis AR-T e tulajdonságának okát eddig még nem tisztázták. Egy hatékony vakcinával való intenzív vakcinázás és a szelekciós protokoll („vizsgálatra és kiemelésre” alapozott) a mentesítési program ideális eszközei. E tekintetben hasonlóságok mutatkoznak az Aujeszky-féle betegségtől való mentesítéssel. Hollandiában a Pm+-mentes minősítésű gazdaságok százalékos arányának növekedésével párhuzamosan visszaesett a Porcilis AR-T vakcina forgalma.

6. Irodalom

  • Alt, M., Meyer, K. és Schöss, P. (1996): A progrediáló torzító orrgyulladástól való mentesítés bakteriológiai és szerológiai vizsgálatok segítségével [Eradication of progressive atrophic rhinitis by bacteriological and serological examination]. Proc. IPVS,Bologna, 1996. p. 246.
  • De Jong, M. F., Kamp, E. és Bokken, G. (1994): Torzító orrgyulladást okozó toxintermelő Pasteurella multocida baktériumokat hordozó kocák azonosítása PCR teszttel egy tenyészállományban a sertések torzító orrgyulladásától való mentesítés céljából [Selecting sows harboring AR toxigenic Pasteurella multocida by a PCR test to eliminate PAR in a breeding herd]. Proc. IPVS,Bangkok, 1994, p. 167.
  • De Jong, M. F., Kamp, E., van der Schoot, A. és von Banniseth, T. (1996): Fertőzött kocaállományok mentesítése torzító orrgyulladást okozó toxintermelő pasteurelláktól AR-T vakcinázással és a kocák PCR és ELISA próbákkal való vizsgálatával [Elimination of AR toxinogenic Pasteurella from infected sow herds by a combination of AR-T vaccination and testing sows with a PCR and ELISA test]. Proc. IPVS,Bologna, 1996. p. 245.
  • De Jong, M. F. (2000): A torzító orrgyulladás elleni védekezés irányelvei [Fortschritte der Rhinitis Atrophicans Bekämpfung]. BgVV Symposium, 2000,Jena, Németország.

Dr. Marc Martens
Intervet International