A Marek-féle betegség jelen van szinte valamennyi baromfi tartó üzemben. A vírusa életképes marad az istálló porában, levált hámsejtekben, eltávolítása a termelő egységekből még alapos tisztítással és fertőtlenítéssel is szinte lehetetlen. A kórokozó Herpesvírus az idegrendszert támadja, mozgásképtelenséget okozva, illetve daganatos elváltozásokat idéz elő a zsigerekben és a tolltüszőkben. Ennek következtében brojlerekben vágóhídi kobzás, tenyész és tojóállományokban elhullás és tojástermelés csökkenés jelentkezik.
A Marek-betegség egyike a baromfi legelterjedtebb fertőző betegségeinek, amely világszerte előfordul a baromfiállományokban. A szigorúan specifikus kórokozóktól mentesen tartott baromfiállományok kivételével minden állomány feltehetően fertőzött a Marek-betegség vírusával. Noha a fertőzött állományokban nem mindig jelentkezik nyilvánvaló klinikai megbetegedés, a szubklinikai fertőzöttség is gazdasági veszteségeket okoz a testtömeg-gyarapodás és a tojástermelés csökkenése révén.
A Marek-betegség a baromfi rendkívül ragályos vírusos betegsége, amely T-sejtes lymphomák kialakulásával és a perifériás idegek megnagyobbodásával jár. A diagnózis felállításához használt szokásos kritériumok a kórelőzmény, a klinikai tünetek, a kórbonctani és a kórszövettani elváltozások. Noha a betegségre nincs gyógykezelés, a jelenlegi vakcinák magas szintű védettséget nyújtanak ellene.
Természetes gazdafaj: csirke. Pulykákban 8 és 17 hetes életkor között a daganatos elváltozások miatti 40–80%-os elhullásról számoltak be Franciaországban, Izraelben és Németországban. A fürj természetes úton fertőződhet, míg a pulyka kísérletesen fertőzhető a betegség kórokozójával.
Kóroktan: Herpesviridae – Alphaherpesvirinae – Mardivirus.
Három szerotípus: MDV-1, MDV-2, HVT.
Átvitel: A Marek-betegség vírusa (MDV) nagyon ragályos, teljesen fertőzőképes formáját a tolltüszők hámsejtjeiben éri el, ahonnan felszabadul a környezetbe. A baromfiistállókban hónapokig megőrizheti életképességét az alomban vagy a porban. A fertőzött csirkékről származó por vagy bőrkorpa különösen hatékonyan közvetíti a fertőzést. Ha a vírus egyszer bekerül egy baromfiállományba, annak vakcinázási státuszától függetlenül a fertőzés gyorsan terjed madárról madárra. A fertőzött csirkék hosszú időn át hordozzák a fertőzőképes vírust és annak forrásaiként szolgálnak. A fertőzőképes vírus ürítése csökkenthető, de teljesen nem akadályozható meg előzetes vakcinázással. A Marek-betegség vírusának virulens törzseivel szemben, amelyek nagyon ragályosak, a pulyka-herpeszvírus nem vihető át könnyen csirkéről csirkére (noha a természetes gazdafaj, a pulyka egyedei között könnyen terjed). Az attenuált Marek-betegség vírustörzsek csirkék közötti terjedési képességében nagy különbségek vannak: a legnagyobb mértékben attenuált törzsek nem terjednek. A Marek-betegség vírusa vertikálisan nem terjed.
Kórfejlődés:
- Korai citolitikus fertőzöttség (produktív-restriktív)
- Látens fertőzöttség
- A citolitikus, produktív-restriktív fertőzés második fázisa, amely egybeesik a tartós immunszuppresszióval
- Proliferatív fázis, amelyben nem produktívan fertőzött lymphoid sejtek játszanak szerepet: ezekből egyes esetekben – de nem mindig – lymphomák fejlődhetnek ki.
A Marek-betegség előfordulási gyakorisága meglehetősen eltérő az árutermelő állományokban, és a következőktől függ:
a vírustörzs és a vírusdózis
életkor a fertőződéskor
maternális ellenanyagok
a gazdaszervezet ivara és genetikai felépítése
a vakcinavírus törzse és dózisa
különböző környezeti tényezők, a stresszt is beleértve
A lymphoid daganatok mellett a Marek-betegség vírusa más egymástól elkülöníthető klinikai betegségszindrómákat
is képes előidézni, köztük a következőket:
átmeneti bénulás, korai mortalitási szindróma, citolitikus fertőzöttség, érelmeszesedés, maradandó idegrendszeri betegség
Klinikai tünetek: levertség, fogyás, bénulás, mozgászavarok (melyek miatt a madarak nem tudnak az etetőhöz és az itatóhoz menni), csomók a brojlercsirkék bőrében
Elváltozások:
Megvastagodott idegek: a n. vagus, n. brachialis és n. ischiadicus megvastagodik és elveszti rostozottságát.
Lymphoid daganatok különböző szervekben láthatók, különösen a májban, a lépben, az ivarszervekben, a szívben, a tüdőben, a vesében, az izmokban és a mirigyes gyomorban.
Megnagyobbodott tolltüszők láthatók brojlerekben a vágóhídi kopasztást követően, ami kobzási ok. A Fabricius-féle bursában csak ritkán láthatók tumorok, e szerv sorvadása viszont gyakoribb.
Kórszövettan: lymphoid sejtek, plazmasejtek és nagy anaplasztikus lymphoblastok kevert populációja. E sejtpopulációk kétségkívül tartalmaznak daganatsejteket és reaktív gyulladásos sejteket. Amikor a bursa is érintett, a daganatsejtek jellemzően a tüszők közötti területeken helyeződnek.
Kórjelzés:
Standard kritériumok: kórelőzmény és klinikai tünetek, kórbonctani és kórszövettani elváltozások
Fejlettebb kritériumok: immunhisztokémia, standard és kvalitatív PCR, vírusizolálás, szerológia
A diagnózist rendszerint a megvastagodott idegek és a különböző zsigerekben kialakult lymphoid daganatok alapján állítják fel. A bursában nincsenek daganatok, ami segít megkülönböztetni ezt a betegséget a lymphoid leukosistól, noha a bursatumorok jelenléte nem zárja ki a Marek-betegséget. A Marek-betegség már 3 hetes életkorú csirkékben is kialakulhat, míg a lymphoid leukosis jellemzően >14 hetes korban észlelhető. A reticuloendotheliosis könnyen összetéveszthető a Marek-betegséggel, mivel mindkét betegség esetén előfordulhatnak megvastagodott idegek és T-sejtes lymphomák a zsigeri szervekben.
Immunhisztokémiai vizsgálattal igazolható, hogy a tumorok túlnyomórészt T-sejt populációkból állnak vagy specifikus MDV antigéneket expresszálnak. Mennyiségi összefüggés van a vírusteher és a Marek-betegség esetén kialakuló tumorok között: a legtöbb daganatos csirkénél magas szintű viraemia áll fenn, és azok rendszerint PCR pozitívak. Így a Marek-betegség specifikus diagnózisához rendszerint elég a nagy mennyiségű Marek-vírus, vírus-DNS vagy vírusantigének kimutatása a daganatsejtekben, illetve más szóba jöhető tumorvírusok szerepének a kizárása.
Marek-betegség, a perifériás idegek megvastagodása, csirke
Marek-betegség, bőrelváltozások, csirke
Marek-betegség, szemelváltozás, csirke
A Marek-betegség ellen nincs hatásos kezelés.
A megelőzési módszerek közé tartozik a vakcinázás, a járványvédelem és a genetikai rezisztencia
A Marek-betegség megelőzésében és az ellene való védekezésben központi stratégia a vakcinázás, a fertőződés csökkentését vagy késleltetését célzó szigorú higiéniai rendszabályok és a genetikai rezisztenciára irányuló tenyésztés mellett.
A legszélesebb körben használt vakcinák a következők:
- Pulyka-herpeszvírus (HVT, természetesen avirulens Meleagrid alphaherpesvírus-1)
- SB-1 vagy 301B/1 (természetesen avirulens Gallid alphaherpesvírus-3)
- CVI988/Rispens (attenuált Gallid alphaherpesvírus-2)
A HVT vakcinák használata gyorsan terjed a más baromfivírusok – például a baromfipestis-vírus, a fertőző bursitis vírus vagy a fertőző laryngotracheitis vírus – beépített génszakaszait tartalmazó rekombináns vakcinák tartóvázaként. Ezek a rekombináns vakcinák védelmet nyújtanak mind a Marek-betegség, mind pedig a beépített vírus ellen. A HVT-t és a Gallid alphaherpesvírus-3 SB-1 vagy 301B/1 törzseit tartalmazó bivalens vakcinákat is igénybe vették annak érdekében, hogy plusz védelmet váltsanak ki a virulens Marek-betegség vírusizolátumokkal történő fertőzés ellen. A kereskedelemben jelenleg kapható, legerősebb védelmet nyújtó vakcinának a CVI988/Rispens tűnik, egy attenuált Marek-betegség vírustörzs, melyet gyakran kevernek a HVT-vel a vakcinázáskor.
A vakcinákat a keléskor adják a naposcsibéknek vagy a keltetés 18. napján in ovo módszerrel az embrióknak. Az in ovo vakcinázást ma már automatizált technológiával végzik és széles körben használják árutermelő brojlercsirkék vakcinázására, főként a módszer kisebb munkaköltsége és a vakcina-bejuttatás nagyobb precizitása miatt.
A vakcina megfelelő kezelése a felolvasztás és a visszaoldás során kulcsfontosságú a megfelelő dózisok bejuttatásának biztosításához. A sejthez kötött vakcinák általában hatásosabbak, mint a sejtmentes vakcinák, mivel azokat kevésbé semlegesítik a maternális ellenanyagok. Tipikus körülmények között a vakcina hatékonysága rendszerint >90%-os. A vakcinázás bevezetése óta a Marek-betegség által okozott gazdasági veszteségeket óriási mértékben sikerült csökkenteni a brojler- és a tojóállományokban. Egyes állományokban vagy bizonyos földrajzi területeken (például a Delmarva régió brojleriparában) a betegség súlyos problémává válhat. E hatalmas mértékű veszteségeket számos tényezővel próbálják megmagyarázni, melyek közül a nagyon virulens vírustörzsekkel való korai fertőződés tűnik az egyik legfontosabbnak. (Forrás: John Dunn)
A Marek-betegség (MD) gazdasági kártétele egyrészt a tyúkok elhullásából, megbetegedéséből és a brojlercsirkék kobzásából származó közvetlen veszteségekből, másrészt pedig a vakcináknak és a védekezési intézkedéseknek az egész baromfiágazatban szükséges használata miatti közvetett veszteségekből adódik.
A Marek-betegség a világ baromfiiparának évente több mint 1 milliárd USA-dolláros veszteséget okoz. (D.A. Kennedy)
A vakcinák bevezetését megelőzően a Marek-betegség súlyos gazdasági fenyegetést jelentett a baromfiiparra, a tojóállományokban akár 60%-os mortalitást, brojlercsirkékben pedig 10%-os kobzási arányt okozva.
A Marek-betegség miatti mortalitás és kobzás, a vakcinák és a vakcinázás költségével és a csökkent tojástermelés okozta veszteséggel együtt összesen mintegy 169 millió dolláros veszteséget okozott az Egyesült Államokban és 943 millió dolláros veszteséget világszerte. .
A baromfiipart továbbra is aggasztja a járványesetek kiszámíthatatlansága, valamint annak a lehetősége, hogy a vakcinák végül hatástalanná válhatnak a virulensebb Marek-betegség vírustörzsek kialakulása miatt, ami a súlyos veszteségek újbóli jelentkezését eredményezheti.
HU-INX-210500006