ORBÁNC, PARVOVIROSIS ÉS LEPTOSPIROSIS


A sertésorbánc (Erysipelothrix rhusiopathiae), a parvovirózis (PPV), és a leptospirózis csak néhány, a a sertések szaporodásbiológiai veszteségeiben szerepet játszó kórokok közül. Mindhárom képes szubklinikai betegség előidézésére, vagy heveny szaporodásbiológiai kártételre.

Az Erysipelothrix rhusiopathiae (E. rhusiopathiae) baktérium által okozott sertésorbánc, a parvovirosis és a leptospirosis a sertések szaporodási veszteségeinek egyik fő fertőző oka. Az E. rhusiopathiae, a sertés parvovírus (PPV) vagy a Leptospira nemzetségből származó baktériumok általi fertőzés szubklinikai betegséget okozhat. Vemhesség alatti fertőződés súlyos reproduktív zavarokat válthat ki. Ezért a három sertés kórokozóval összefüggő betegség ellenőrzése és megelőzése kulcsfontosságú a tenyészállományban a jó szaporodási teljesítmény biztosításához.

EPL ÁLTALÁNOSSÁGBAN:

A 3 fertőző ágens
világszerte elterjedt.

A sertésorbánc minden korú
sertésben előfordul

(bőrelváltozás,
ízületgyulladás, és kocákban
szaporodásbiológiai zavar
).

A PPV komoly
szaporodásbiológiai
problémákat
okoz
fogékony vemhes
tenyészállatokban.

A leptospira-val
fertőzött sertésekben
ritkán alakulnak ki
klinikai tünetek
.

FŐ SZEMPONTOK


Az E. rhusiopathiae, a PPV és a Leptospira világszerte elterjedt. Míg a Leptospira szerovariánsok közül csak kis számú endémiás egy adott régióban vagy országban, addig az E. rhusiopathiae és a PPV mindenütt jelen van.


Az orbánc a sertések minden korosztályában előfordul, bár a felnőtt és a 12 hetes kor feletti növendék sertések esetében gyakoribb. Az orbánc általában bőrelváltozásokkal és ízületi gyulladással társul, de a kocáknál szaporodási tüneteket is okozhat, mint például meddőséget, vetélést, valamint megnövekedett számú mumifikálódott magzatot és halva születést.


A PPV normálisan szaporodik a sertés emésztőrendszerében anélkül, hogy klinikai tüneteket okozna. Azonban súlyos szaporodási problémákat okozhat a fogékony (a vírus elleni immunitás nélküli) vemhes kocáknál, általában a kocasüldőknél és az alacsony ellésszámú kocáknál.


A Leptospira-val fertőzött sertéseknél ritkán jelentkeznek klinikai tünetek. A szaporítási problémák, mint a meddősség és a szórványos vetélés a vemhes kocák esetében a leggyakoribb klinikai jel, és nemi úton való kórokozó átvitel is előfordulhat.

HATÁS

Az orbánc, a parvovirosis és a leptospirosis szerte a világon előfordul, a jelentett előfordulás a vizsgálatok között változó:

  • Becslések szerint az egészséges sertések körülbelül 30-50% -a hordozza az E. rhusiopathiae-t.
  • 2006 és 2017 között Ukrajnában összesen 39 952 orbánc esetet jelentettek. Ezenkívül az orbánc a teljes test kobzások 37,36% -áért volt felelős egy toszkánai (Olaszország) sertésvágóhídon. 
  • A közelmúltban átlagos 20,2% -os Leptospira szeropozitivitást jelentettek Németországban, idővel növekvő tendenciával, 2011-ben 16,3%, míg 2016-ban már 30,9% mértékben. 
  • PPV-t a német vágóhídon összegyűjtött szívek és mandulák 60, illetve 61% -ában mutattak ki
  • A tenyészállományokban elterjedt vakcinázásnak köszönhetően a közelmúltban alacsony, 6,2% -os PPV prevalenciáról számoltak be az olaszországi vetélések esetében.

Orbánc

Nagy-Britanniában becslések szerint egy 400 kocás tenyészállomány heveny orbánc-járvánnyal 388 sertést veszíthet el a vetélések és a kocaelhullások miatt. 2008-ban ez 14 000 fontba került volna.

Az Egyesült Királyságból érkező, 600 fős hízóállomány idült orbánc megbetegedése 58 sertés kiirtásával, 31 kobzásával járt hat hónap alatt 17 451 font veszteséget előidézve.

Parvovirosis

Egy 300 kocás telepen becslések szerint kocánként évente 678 elválasztott malac vagy 2,26 sertéssel kevesebb termelődött a PPV-járvány következtében, és ez több mint 28 340 USD (95 USD / koca) kárt okozott.

Leptospirosis

A négy hónapig tartó Leptospira-járvány oda vezetett, hogy egy 300 kocás állomány, éves kocánkénti sertés kibocsájtása 1,3-mal csökkent. Sertésenként 35 font költség mellett ez 14 000 font kiadást jelentett.

ÓRIÁSI HATÁS

Az EPL-lel összefüggő éves kártétel:



ORBÁNC

A heveny orbánckitörés £14,000 veszteséget
okozhat egy 400 kocás tenyésztelepen (Egyesült Királyság).

Az idült orbánc £17,450 veszteséget jelentett
6 hónapos időszakban egy 600-as hízótelepen (Egyesült Királyság).

PARVOVIROSIS

Kártétel elérheti a US $28,340 ($95 kocánként),
egy 300 kocás telep becslése alapján.

LEPTOSPIROSIS

Egy Leptospira járványkitörés 4 hónap alatt egy 300 kocás
telepen a marginális költség növekedését eredményezte 35 £-tal,
ami összesen £14,000 többlet költséget okozott (Egyesült Királyság).

KLINIKAI TÜNETEK

Az E. rhusiopathiae köztudottan három fő klinikai megnyilvánulást okoz az állatokban: heveny, félheveny, és idült betegséget. Kocáknál a heveny orbánc hirtelen felléphet, ami általános ebből eredő fertőzés vagy szeptikémia következtében megnövekedett vetélésben, halva születésekben, a sántaságban, sőt akár elhullásban is megnyilvánulhat. Növendék sertésekben a heveny formát tipikus romboid (gyémánt alakú), orbáncos csalánláz kiütések, bőrelváltozások és láz, míg az idült formát ízületi gyulladás jellemzi.

Az orbánc felismerésének legfontosabb pontjai:

  • Láz, általában légzőszervi tünetek vagy hasmenés nélkül.
  • Diszkrét, kiemelkedő és vörös-lila bőrfelületek, általában romboid vagy gyémánt alakúak.
  • Duzzadt ízületek és sántaság.
  • Szívbelhártya-gyulladás (a szív belsejében lévő billentyűkön növekszik).

A PPV-fertőzés minden sertésben láthatatlan, a fejlődő magzatok kivételével. Fogékony vemhes kocáknál, főleg kocasüldőknél, a vírus áthalad a magzatburok gáton, és szaporodási veszteségeket okoz, amelyeket halva születés, mumifikáció, embrio elhullás, meddőség (SMEDI-szindróma) és a szabálytalan visszaivarzás jelent. Ennek a vírusnak tulajdonítható vetélések ritkák.

A parvovirosis felismerésének legfontosabb pontjai:

  • A mumifikált és halva született malacok számának növekedése.
  • Különböző méretű és fokú magzati mumifikáció.
  • Kisebb alomszám.
  • Sikertelen fialás.
  • Szabálytalan visszaivarzás a termékenyített állatoknál.

A leptospirosis klinikai tüneteit gyakran nem veszik észre érett, nem vemhes sertéseknél vagy növendék sertéseknél. Vemhes, fertőzödött kocák gyakran vetélnek a késői vemhesség alatt. Sok esetben a magzatok szinte teljes érettek, de születésükkor mumifikálódhatnak, elhaltak vagy gyengék is lehetnek. A hízók esetében a vágóhídon szétszórt gócos intersticiális nephritist vagy generalizált vese hegesedést lehet találni, amelyet „fehér foltos vesékként” csak vágáskor lehet észrevenni.

A leptospirosis felismerésének legfontosabb pontjai:

  • Vetélések, különösen késői vemhesség végén.
  • A gyengén született malacok, a halvaszületések és a mumifikáció növekedése.
  • Meddőség (szabályos és szabálytalan visszaivarzás).

DIAGNÓZIS

A kocák szaporodási kudarca sokféle okból származhat, mind fertőző, mind nem fertőző eredettel. Ebben az esetben az orbáncnak, a parvovirosisnak és a leptospirosisnak vannak bizonyos klinikai megjelenési jellemzői, ezért a betegség differenciálódásához négy fontos tényezőt figyelembe véve pontos diagnózisra van szükség:

1

A szaporodási teljesítmény nyilvántartása.

2

Klinikai tünetek.

3

A magzatok általános értékelése.

/4

//Laboratóriumi vizsgálat.

  • Amikor friss magzati szövetek állnak rendelkezésre, az E. rhusiopathiae, a PPV és a Leptospira PCR-rel történő kimutatása a megfelelő laboratóriumi módszer választás, mivel a pozitív eredmény erősen utal a szaporodási probléma okára.
  • A magzat, a halva született malacok vagy a köldökzsinór szérumát vagy folyadékát a kolosztrum bevitele előtt szintén tesztelni lehet a PPV- és a Leptospira-specifikus ellenanyagokra. Mivel az anyai eredetű antitestek nem képesek átjutni a magzatburok gáton, a magzati ellenanyagok a méhen belüli fertőződésre utalnak.
  • Ha a magzati szövetek nem állnak rendelkezésre, hasznos lehet az anyák (a kocák) szerológiai vizsgálata. Ebben az esetben a savópárokat kell vizsgálni és értékelni, mivel az emelkedő titer a heveny (a szaporodási kudarc idején vett) és a 2-4 hét múlva megismételt vérvételből származó szérummintákban diagnosztikai jelentőséggel bír.

KEZELÉS

Az orbánc, a parvovirosis és a leptospirosis kezelése és megelőzése kulcsfontosságú a tenyészállomány jó reproduktív teljesítményének biztosításához. Az ellenőrzési intézkedésnek tartalmaznia kell a szigorú járványvédelmet, a higiéniai protokollokat, a vakcinázást és szükség esetén gyógyszeres kezelést egyaránt.

A E-P-L fő védekezési eszközök a következők:

JÁRVÁNYVÉDELEM,

beleértve a szigorú rágcsáló- és madárvédelmi programokat a más állatfajok okozta fertőzések minimalizálása érdekében. Például a rágcsálók az E. rhusiopathiae és a Leptospira hordozói is lehetnek.

HIGIÉNIA,

beleértve az összes épület / helyiség sertéscsoportok közötti tisztítási és fertőtlenítési előírásait. Ez különösen fontos az E. rhusiopathiae és a PPV esetében, mivel ezek hosszú ideig fertőzőek maradhatnak, ezért a szennyezett műszerek vagy istállók állandó fertőzésforrást jelenthetnek.

VAKCINÁZÁS,

az immunitás javítása és a betegségek gyakoriságának csökkentése érdekében.

GYÓGYKEZELÉS,

ha orbánc vagy leptospirosis járvány fordul elő. Az antimikrobiális szerek általában hatékonyan kezelik a klinikai tüneteket, bár nem szüntetik meg teljesen a fertőzést.

Hogyan segíthet az E. rhusiopathiae + PPV + Leptospira elleni vakcinázás?

  • Az embriók és magzatok védelme a PPV és a Leptospira fertőzés ellen:
    • A mumifikálódott magzatok számának és a halvaszületések csökkenése.
    • Csökkent választás előtti elhullás.
  • A szaporodási teljesítmény általános javulása:
    • Javult termékenység és fialási arány.
    • A vetélések csökkent aránya.
    • Növekvő számú választott malac kocánként.
  • Kocák védelme az E. rhusiopathiae ellen.
  • Csökkent antibiotikum-felhasználás a tenyészállományokban.
  • Csökkent E. rhusiopathiae, PPV és Leptospira terjedése.

Állategészségügyi állapotától függetlenül valószínűleg egyetlen állomány sem mentes az E. rhusiopathiae és a PPV fertőzésektől, ezért a mentesítés nem lehetséges, vagy nagyon valószínűtlen. A leptospirosis valószínűleg endemikus marad a sertésállományokban is, azonban mentesítési programokról már számoltak be. A Leptospira mentesítést magas, szigorú járványvédelmi körülmények között felnevelt sertésállományban végezték, gyógyszerek kombinációjával, vakcinázással vagy a nélkül, valamint a környezetből származó fertőzés megszüntetésére irányuló intézkedésekkel.

NÉZZE MEG, HOGYAN TUDJA
MEGELŐZNI A BETEGSÉGET

LEGYEN NAPRAKÉSZ

Ha naprakész szeretne lenni a betegségekkel és termékeinkkel, kérjük regisztráljon.

ÉRDEKESSÉGEK

Az orbánc és a Leptospirosis a sertések és számos más állatfaj, köztük az emberek fertőző betegsége. Ezért mindkét betegség potenciális foglalkozási zoonózis, amelynek közegészségügyi vonatkozásai is vannak.

A legtöbb vírus nem él túl sokáig a gazda szervezeten kívül. A PPV azonban ebben a tekintetben eltérő, mivel sok hónapig fennmaradhat a környezetben, és ellenáll a legtöbb fertőtlenítőszernek. Éppen ezért a PPV széles körben elterjedt, és nagyon nehéz, ha nem lehetetlen eltávolítani a sertésállományból.

A sertések leptospirózisa olyan betegség, amelyet a Leptospira nemzetséghez tartozó különféle baktériumok okoznak. Ezek a baktériumok körülbelül 200 különböző szerocsoportra és szerovariánsra oszlanak (pl. Australis, Pomona). Egy földrajzi régión belül bizonyos szerovariánsok elterjedtek, és alkalmazkodnak egy adott fenntartó gazda állat szervezetéhez.

JAVASOLT IRODALOM

  • Guardone L, Vitali A, Fratini F, Pardini S, Cenci Goga BT, Nucera D, Armani A. A Retrospective Study after 10 Years (2010-2019) of Meat Inspection Activity in a Domestic Swine Abattoir in Tuscany: The Slaughterhouse as an Epidemiological Observatory. Animals (Basel). 2020;10:1907.
  • White M. Erysipelas: Why is it still a problem after 100 years? The Pig Site (2008). Available online at: https://thepigsite.com/articles/erysipelas-why-is-it-still-a-problem-after-100-years
  • Strutzberg-Minder K, Tschentscher A, Beyerbach M, Homuth M, Kreienbrock L. Passive surveillance of Leptospira infection in swine in Germany. Porcine Health Manag. 2018;4:10.  
  • Streck AF, Homeier T, Foerster T, Fischer S, Truyen U. Analysis of porcine parvoviruses in tonsils and hearts from healthy pigs reveals high prevalence and genetic diversity in Germany. Arch Virol. 2013;158:1173-80.
  • Salogni C, Lazzaro M, Giacomini E, Giovannini S, Zanoni M, Giuliani M, Ruggeri M, Pozzi P, Pasquali P, Boniotti MB, Alborali GL. Infectious agents identified in aborted swine fetuses in a high-density breeding area: a three-year study. J Vet Diagn Invest. 2016;28:550-4.
  • Parke CR, Burgess GW. An economic assessment of porcine parvovirus vaccination. Aust Vet J. 1993;70:177-80.

Infografika letöltése


HU-NON-210800004