MYCOPLASMA HYOPNEUMONIAE (M.Hyo)
M. hyo a járványos tüdőgyulladás (enzoociás pneumónia EP) okozója, egy idült légzőszervi betegségé, amely a legtöbb sertésállományban jelen van a világon, és főleg a növendék hízó állományokat érinti.
A Mycoplasma hyopneumoniae egy nagyon kicsi baktérium, amely a járványos tüdőgyulladás (enzoociás pneumonia (EP)) okozója, amely egy krónikus légúti megbetegedés, amit száraz köhögés jellemez, növekedésben való visszamaradás, majd a tüdő szöveteinek hegesedése következik be. A M. hyopneumoniae fertőzés a legtöbb állományban az egész világon nagyon elterjedt, és a termelés bármely szakaszában előfordulhat. Az EP azonban általában a növendék és a hízósertésekben nyilvánul meg.
M. HYO FŐ SZEMPONTOK:
Fontos szerepe van a
sertések légzőszervi
betegség komplexe
(PRDC) kialakításában.
Heveny, súlyos
légzőszervi betegség
(az első megjelenésekor).
Orrból-orrba történő
átvitellel terjed
(és légáramlattal is).
Hosszabb ideig tart
a hízlalás.
KULCSFONTOSSÁGÚ SZEMPONTOK
A M. hyopneumoniae elsődleges kórokozónak tekintendő, amely megnyitja az utat más bakteriális és / vagy vírusfertőzések előtt a tüdőben, és fontos szerepet játszik a sertés légzőszervi betegség komplexumában.
Amikor az EP először jelenik meg egy sertésállományban, minden életkorú sertést érintő heveny, súlyos légúti betegség figyelhető meg.
A M. hyopneumoniae főleg orr-orr érintkezés útján terjed, azonban a légi úton történő átvitel egy adott állományon belül is előfordul. Leírták a M. hyopneumoniae 9,2 km-re történő eljutását is légárammal.
HATÁS
Az járványos tüdőgyulladás a sertéstartás gazdaságosságát érintő egyik legjelentősebb légzőszervi betegség, és a legtöbb sertéstermelő országban elterjedt.
- A legtöbb európai országban beszámoltak a vágóhídon történt vizsgálatok alapján, a tüdőelváltozások 24 és 70% közötti előfordulásáról.
- A M. hyopneumoniae a hízósertés állományok átlag 66% -ában fordul elő, a PCR-vizsgálattal becsült értékek alapján.
Az Egyesült Államokban a betegség okozta gazdasági veszteségeket évente 375–400 millió dollárra becsülik, és ez elsősorban az alacsonyabb átlagos napi testtömeg-gyarapodáshoz (ADG), a megnövekedett takarmány hasznosítási arányhoz, valamint a gyógyszerek fokozott használatához kapcsolódik. Ezért az EP által érintett sertések vágótömegének elérése hosszabb ideig tart. Összességében megfigyelhető az évente egy kocára jutó értékesített állatok számának csökkenése is.
- Az EP okozta tüdőelváltozások sertésenként akár 6,55 USD veszteséget jelenthetnek vágáskor.
- A tüdőelváltozások akár 7% -kal is csökkenthetik a hízósertések növekedési sebességét.
- A tüdőelváltozás területének minden 1% -os növekedése esetén az átlagos napi testtömeg-gyarapodás (ADG) 1,8 g-os csökkenése figyelhető meg.
- A M. hyopneumoniae fertőzésre pozitív hízósertések előállítása során a költségek körülbelül 2,5 dollárral megnövekednek és akár további 0,90 dollár plusz gyógyszerköltség is jelentkezik.
GAZDASÁGI HATÁS
Becsült hatása az USA-ban:
375 – 400 millió USD-tól minden évben
Tüdőelváltozások az EP esetén: akár 7 %-os növekedési erély
csökkenés = akár 6,55 USD vágósertésenkénti veszteség
KLINIKAI MEGJELENÉS
Az EP két, különböző klinikai formája fordul elő a sertésállományban: ENDÉMIA és az EPIDÉMIA:
- ENDÉMIA
Az EP ENDEMIA formája a leggyakoribb, és a folyamatosan fertőzött állományokban figyelhető meg. A legnyilvánvalóbb klinikai tünet a száraz, nem produktív köhögés, amely először néhány állatot érint, és lassan terjed, majd kiterjed a sertések jelentős százalékára. A növekedési teljesítmény mutatók elhúzódó, átfogó csökkenése szintén megfigyelhető.
- EPIDÉMIA
Az EPIDEMIA forma csak akkor fordul elő, ha az EP először jelenik meg egy addig mentes állományban. Ebben az esetben a betegség terjedése gyorsan bekövetkezik, és minden korosztályt klinikailag érinthet köhögés, akut légzési nehézség, láz és szórványos elhullás.
A sertésállományok esetében ritka, hogy csak M. hyopneumoniae-val fertőzöttek, és gyakran előfordulnak egyéb opportunista baktériumokkal és / vagy légzőszervi vírusokkal kevert fertőzések, amelyek a sertés légzőszervi komplexjéhez (PRDC) vezetnek, mint a M. hyopneumoniae fertőzés még súlyosabb szövődménye.
Boncoláskor az EP okozta tüdőelváltozások elhatárolódnak az egészséges tüdőszövettől, és közepesen szilárd konzisztenciájú téglavörös, lilás és szürke tüdőterületekből állnak.
DIAGNÓZIS
A száraz, nem produktív köhögés és a tüdő-gyógyulást jelző elváltozások erősen utalnak, de nem kizárólagosak csak az EP-re. Ezért az EP végső diagnosztizálásához laboratóriumi vizsgálatokkal megerősítetten kell kimutatni a M. hyopneumoniae jelenlétét, amelyhez a tüdőelváltozások vágóhídon történő megfigyelése is hozzájárulhat.
Az EP diagnosztizálása négy fontos tényező figyelembe vételével jár:
1
Köhögés.
2
A tüdőrészek konszolidációja (vágóhídi megfigyelés).
3
Az állomány teljesítménye nyomonkövetése.
…4
……A M. hyopneumoniae fertőzést
……megerősítő laboratóriumi
……vizsgálat.
- A Mycoplasma hyopneumoniae rutin bakteriológiai laboratóriumi módszerekkel nem tenyészthető. Ezért a PCR a legszélesebb körben alkalmazott vizsgálati módszer a betegség végleges megerősítéséhez.
- A PCR képes kimutatni a M. hyopneumoniae-t a fertőzés korai szakaszában, még a szerológiai áthangolódás előtt és / vagy a klinikai tünetek megjelenése előtt.
- Miért nem javasolt az ELISA módszer az EP egyedenkénti diagnosztizálására?
- A M. hyopneumoniae fertőzéstől a szerológiai áthangolódásig eltelt idő hosszú és nagyon változó, a fertőzés után akár 9 hét is lehet.
- A temészetes fertőzés ellen termelt ellenanyagok nem különböztethetők meg a vakcinázás által kiváltott immunválasztól.
VÉDEKEZÉS
Az EP hatékony kontrollja, ellenőrzés alatt tartása számos módon megvalósítható. Ezek a módszerek csökkenthetik a fertőzési nyomást és javíthatják a sertések egészségét, de nem biztosítják a M. hyopneumoniae mentességet egy állományban vagy sertés termelési folyamatban.
Az EP kontrollja intézkedései a következők:
A MENEDZSMENT ÉS JÁRVÁNYVÉDELEM gyakorlata csökkenti a M. hyopneumoniae terjedését az állományokon belül és az állományok között.
A KOCASÜLDŐK AKKLIMATIZÁCIÓJA. A kocasüldőket és a keveset fialt kocákat tartják a M. hyopneumoniae fő forrásának a szoptató malacok befertőződésében. Az hízósertésekben az EP ellenőrzése nem valósítható meg anélkül, hogy a behozatalra kerülő kocasüldő utánpótlás megfelelően ne legyen kezelve.
A KÖRNYEZET optimalizálása az ammónia és az irritáló gázok kibocsátásának csökkentésével, mert ezek tovább súlyosbítják a betegség klinikai tüneteit.
Stratégiai antimikrobiális GYÓGYSZERES KEZELÉS a
fertőzési nyomás és a betegség klinikai tüneteinek
csökkentésére.
VAKCINÁZÁS az immunitás növelése és a klinikai
tünetek javítása érdekében.
Hogyan segíthet a M. hyopneumoniae elleni vakcinázás?
- Feljavított tömegyarapodás és takarmányértékesülés.
- Csökkent elhullási arány.
- Csökkentett antibiotikum-felhasználás az EP-vel klinikailag érintett állományokban.
- Csökkent légúti klinikai tünetek és tüdőelváltozások.
- A M. hyopneumoniae csökkent ürítése.
A tenyészállományokban a M. hyopneumoniae elleni mentesítésre különféle protokollokat írtak le, ideértve a teljes állománycserét, a részleges állománycserét, az állomány bezárását és a gyógyszeres kezelést, valamint az egész állomány gyógyszeres kezelését, az állomány zárttá tétele nélkül. Az Egyesült Államokban a M. hyopneumoniae felszámolása 7,00 USD haszonnal járhat vágósertésenként, megtérülési ideje 2 és 7 hónap között van. A felszámolás utáni 2 éven belüli újrafertőzés azonban gyakori. A más állományoktól távol lévő, magasjárványvédelemmel rendelkező telepek nagyobb eséllyel tartják meg negatív állapotukat hosszú ideig.
NÉZZE MEG, HOGYAN TUDJA MEGELŐZNI A BETEGSÉGET
LEGYEN NAPRAKÉSZ
Ha naprakész szeretne lenni a betegségekkel és termékeinkkel, kérjük regisztráljon.
ÉRDEKESSÉGEK
A mikoplazmák apró, kicsi baktériumok, amelyekre a sejtfal hiánya jellemző. Ezért mindegyik rezisztens az ezt a sejtszerkezetet megcélzó antimikrobiális szerekkel, például a β-laktám antibiotikumokkal, szulfonamidokkal és trimetoprimmal szemben.
A Mycoplasma hyopneumoniae általában hosszú ideig fennmarad az állatban. Még a fertőzés után 214 nappal is meghatároztunk PCR-rel M. hyopneumoniae-ra pozitív, hordozó sertéseket.
Mivel a mikoplazmák a legkisebb ismert baktériumok, eredetileg azt gondolták, hogy az EP-t vírus okozza, ezért „vírusos tüdőgyulladásnak” hívták. 1965-ben először kísérleti úton reprodukálták az EP-t, és kórokozóként megerősítették a M. hyopneumoniae-t.
JAVASOLT IRODALOM
- Maes D, Segalés J, Meyns T, Sibila M, Pieters M, Haesebrouck F. Control of Mycoplasma hyopneumoniae infections in pigs. Vet Microbiol. 2008 Jan 25;126:297-309.
- Ferraz MES, Almeida HMS, Storino GY, Sonálio K, Souza MR, Moura CAA, Costa WMT, Lunardi L, Linhares DCL, de Oliveira LG. Lung consolidation caused by Mycoplasma hyopneumoniae has a negative effect on productive performance and economic revenue in finishing pigs. Prev Vet Med. 2020;182;105091.
- Benefit-cost analysis to estimate the payback time and the economic value of two Mycoplasma hyopneumoniae elimination methods in breeding herds. Prev Vet Med. 2019;168:95-102.
Infografika letöltése
HU-NON-210700011